Az alábbi listában találkozhat a legnépszerűbb szőlőfajtákkal, azok jellemzőivel és belőlük készült borok tulajdonságaival! Váljon borszakértővő pár perc alatt! 

Fogadjuk el, senki nem tudja hányféle szőlőfajta létezik a világon. Már Kr.e 8000-ből származnak bizonyítékok a bor létezéséről. Görögországban Dionüszosz isteni alakjában testesítették meg bor iránti tiszteletüket az emberek. Európában a szerzetesek kezdték el a klasszikus szőlőtermesztés alapjait. Nem tud minden területen megteremni a szőlő, annak ellenére, hogy igen jól alkalmazkodik a különböző időjárási körülményekhez. A napsütés és a hűvös klíma egyaránt fontos a szőlő fejlődéséhez.  Az északi féltekén 50. foktól már nincs elegendő fény, a déli féltekén csak néhány ország Chile, Argentína, Ausztrália egyes területein van adottság a szőlőtermesztéshez. A globális felmelegedéssel elképzelhető, hogy a Szahara feljebb húzódik és a forrósággal veszélyezteti a híres francia borvidékeket. A termelés 60%-át 5 ország adja: Olasz-,Francia- és Spanyolország, valamint az Egyesült Államok és Kína.

De mégis, mi magyarok, milyen borokat termesztünk és fogyasztunk?

Rendszeres bortúráinkon is várunk! Érdeklődj a honlapon IDE kattintva!

Sorrendet most nem állítunk fel, legyen az egyéni ízlés döntése!

Furmint

Korábban már írtuk, hogy ez a fajta lehet országunk zászlósbora, abszolút hungarikum. Nagyon jól aszúsodik, akár kiváló édes bor is készíthető belőle, ki ne ismerné például a Tokaji Aszút? A szőlőtőke erős, sötétzöld, hólyagos levelek és közepesre növő hengeres, laza fürtök jellemzik. Bogyói sárgászöldek, később aranyszínűvé érnek. Savdús, önálló, harmonikus összetételű, jellegzetes finom illatú és kellemes ízű pecsenyebor, illetve aszúsodva finom csemegebor aszú vagy szamorodni. Illatában gyakran körte, birs és szegfűszeg illata keveredik.

Hárslevelű

Tőkéje erős növekedésű, ritka lombozatú, egyenletesen és bőven teremő. Hatalmas, olykor 40 centiméteres fürtjei vannak. Bogyói kicsinyek, gömbölydedek, zöldessárgák, vékonyhéjúak, lédúsak és édesek. Savtartalma viszonylag alacsony. Maga a szőlő korábban érik, mint a furmint. Savai elegánsak, kedvesek, jó cukorgyűjtő, jól aszúsodik. Löszös talajon különösen lágy és kedves borokat ad, a fahordós érlelést meghálálja. Száraz borként a hárslevelű sűrű, testes, zöldesarany színű, erős fűszer-, virágpor- és virágillatú ital.

Olaszrizling

Az olaszrizling Tokaj kivételével minden magyar borvidéken megtalálható fehérszőlő fajta. Nem válogatós, szinte bármilyen körülmények között megél és megterem. Fürtje kicsi–közép nagy átlagos tömege 90–140 g, tömött, hengeres és gyakran van rajta mellékfürt.  Húsa puha, leves, semleges ízű. Borának íze gyakran a keserű manduláéra emlékeztet, savai szelídek. A magyar borászat jolly jokere.

Pinot Noir

A pinot noir leginkább a hűvösebb, északi fekvésű domboldalakat kedveli, így a téli fagyokra kevésbé érzékeny. A szőlőszemek vékony héjúak, mélykék színűek és rendkívül édesek.  A legjobb minőségű pinot noir a meszes talajon terem és különös odafigyelést igényel, mert gombásodásra hajlamos. Bora zamatokban gazdag, leginkább meggyre, málnára, szilvára, eperre vagy a cseresznyére emlékeztet. Testes, csersavakban gazdag borát termesztik mindegyik kékszőlős borvidéken. Mustjának cukortartalma 20-24%, késői szüretkor 30%. A belőle erjesztett bor alkoholtartalma 12-14%.

Cabernet Franc

A nagy kékszőlőfajták egyike, a cuvée-k kedvenc szőlője és az ismert Egri Bikavér összetevője. Levele szabályos ötkaréjú, kissé megnyúlt, a levélerek töve és a levélnyél pirosas színezetű. Kis fürtjeit apró, gömbölyű, sötétkék szemek alkotják, vékony héjú bogyóinak jellegzetes fű íze van. Késői érésű fajta, október első felében érik, cukortartalma általában magas. Fagytűrő képessége kitűnő, a betegségekre kevéssé hajlamos. Az érett gyümölcsösség mellett kellemesen fanyar, bársonyos, sötét bíbor színű, ideális vörösbor. Villány és Szekszárd fő fajtája. Illatában a piros bogyós gyümölcsök főként a málna, cseresznye, szilva és eper jelennek meg. Borsos fűszeresség és hosszú utóíz jellemzi, húsételekhez igazodik leginkább.

Cabernet Savignon

A világ egyik legismertebb és legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajtája. Népszerűségét jól mutatja, hogy a világ borvidékeinek nagy részén jelen van. A meleg klímát szereti, fürtje közepesen tömöttek, hosszúkásak, bogyói aprók, magja nagy, a mag-hús aránya más szőlőfajták között kiemelkedően magasnak számít. A cabernet sauvignon későn virágzik, október elején érik, de a felmelegedés miatt már gyakori a szeptemberi szüret is. A jó évjáratok elég hosszú idő alatt fejlődnek ki, a Villányi borvidéken legalább 10 év. Érleléssel egyéb aromák fejlődhetnek ki a borban, mint például az eukaliptusz, menta, cédrus és dohány.

Forrás: Wikipédia,Elitbor,Borterasz

Reméljük meghoztuk a kedvet a borfogyasztáshoz!

Ha nem iratkozott fel facebookon és instagrammon is megtalál minket!

W&W